A Panzerkampfwagen I a német hadsereg első jelentős, sorozatban gyártott harcjárműve, melyre alapozva nagyszámú speciális feladatú jármű született az évek során. Az átépítések egyike a frontvonalbeli lőszerszállítás problémájára kívánt megoldást nyújtani egy könnyen páncélozott lánctalpas szállító megalkotásával. Két közel azonos, viszonylag kis számú széria valósult meg. Az első tekinthető egyfajta előszériának, mely tapasztalatokkal szolgált mind technikai, mind szervezeti kérdésekben. A második verzió több mint két évvel később, még mindig áthidaló megoldásként^[1], viszont kiforrottabb céllal jött létre a páncélvadász egységek támogatására. Fontos megjegyezni, hogy ezekkel az erőfeszítésekkel párhuzamosan már közel jártak az eleve lőszerszállítónak tervezett VK 3.01 nullszériájának gyártásához is, mely azonban különböző okok miatt végül mégsem valósult meg.^[2]

Panzerkampfwagen I(A) Munitions-Schlepper

Az első változat munkálatai a lengyelországi hadjárat idején zajlottak, mely során eltávolították a tornyot, majd a torony helyét egy egyszerű kétrészes fedéllel zárták le. Egyéb változtatást nem eszközöltek, így a futómű, a motor, az erőátviteli rendszer, valamint a páncéltest többi része változatlan maradt. A kétfős személyzet által üzemeltetett jármű páncélzata ellenállt a 7,92 mm páncéltörő (acélmagvas) lövedékeknek, valamint a tüzérségi szilánkoknak. Közúton legfeljebb 30 km/h-val haladhatott, mely 20 km/h-ra mérséklődött, amennyiben hozzákapcsoltak egy utánfutót. Terepen ugyanezek az értékek: 20 km/h (utánfutó nélkül) és 15 km/h (utánfutóval). A szállítható lőszer mennyisége elérhette az 1050 kg-t: 550 kg fért a járműbe, míg további 500 kg-t málházhattak az Sd.Ah.32 utánfutóra.^[3]

Az elkészült 51 darab lánctalpas számára az alábbi szervezeti formát dolgozták ki: öt szállítójármű alkotott egy szakaszt, öt szakaszból állt egy század [Mun.Tr.Kp.(gep.) 601 és 603^[5]] és a két századot összevonták egy zászlóaljba [Mun.Tr.Abt.(gep.) 610^[6]].^[7] Az egység részt vett a nyugati hadjáratban, azonban kevés információ áll rendelkezésre a pontos tevékenységükről. Ami bizonyos, hogy 1940. április 14.-én egy szakasz a 660. rohamlövegüteget (Sturmgeschütz-Batterie 660), míg április 15.-én egy szakasz a 3. páncéloshadosztály harcát támogatta.

A hadműveletek befejeztével előbb bővíteni tervezték a zászlóalj állományát a tapasztalatok figyelembevételével^[8], nem sokkal később azonban döntés születetett az alakulat légvédelmi osztállyá (Fla.Abt. 614) szervezéséről. A lőszerszállítók közül néhányat újfent átépítették és 20 mm-es Flak 38 légvédelmi löveggel látták el^[9], a többit meghagyták addigi kiszolgáló szerepkörükben. Az új osztály felállítása 1941. május 3.-ra fejeződött be^[10], majd átszállították őket a keleti frontra.^[11]

gepanzerter Munitionsschlepper (Sd.Kfz.111) auf Fahrgestell Pz.Kpfw.I Ausf.A und Ausf.B

Alig fejeződtek be a franciaországi harcok, az OKH máris a hadsereg további bővítésén fáradozott. A páncéloshadosztályok számának növelésével párhuzamosan zajlott a Pz.Kpfw. I páncélosok kivonása az elsővonalbeli alakulatoktól. A felszabaduló járműveket viszont nem hagyták kihasználatlanul – az erőforrásszűkében álló német hadigépezet amúgy sem engedhetett meg ilyet – és egy részük lőszerszállító ellátójárműként kapott új feladatot. Kezdetben egy száz darabos sorozat átalakítását tervezték, melyből az első ötven darabra a Deutsche Eisenwerke kapott megrendelést. ^[12]

A korábbi verzióhoz képest mindössze annyi változás történt, hogy egy nagy tárolót helyeztek a torony helyére, ahova a lőszereket és egyéb szállítandó árukat pakolhatták. A menetteljesítmény szintén hasonló maradt, melyre leginkább a bázisjármű volt hatással: az Ausf. A egy 60 LE-s, négyhengeres Krupp M 305 motorral, míg az Ausf. B egy 100 LE-s, hathengeres Maybach NL 38 Tr erőforrással rendelkezett.^[14] További lényeges különbség, hogy az Ausf. A változat láncfeszítő kereke egyben futógörgőként is funkcionált, az Ausf. B-nél ezt a két funkciót szétválasztották úgy, hogy egy extra futógörgő hozzáadásával azok száma változatlan maradt.

Az elkészült lánctalpasokkal elsősorban a 76,2 mm-es szovjet páncéltörő löveggel felszerelt páncélvadász alakulatok támogatását tervezték. Ezzel összhangban alkották meg ezen egységek állománytábláját, így a K.St.N.1149a^[16] szerint egy ilyen szakasz alárendeltségébe a három önjáró páncéltörő löveg mellett két Pz.Kpfw.I-re alapozott lőszerszállító is tartozott. A gyártás – pontosabban az átépítések – felfutásával elkezdték kiutalni a járműveket a különböző egységekhez.

• A 19. páncéloshadosztály 1942. május 15.-én jelentette, hogy hat darab Muni-Schlepper Pz.-Fahrgst.Ia lőszerszállító, valamint 12 Pz.Kpfw. 38(t) mit 7,62 cm Pak 36 (Sfl.) – Marder III – páncélvadász beérkezett.
• 1942. augusztus 1.-i állapot szerint a Grossdeutschland gépesített gyaloghadosztálynál nyolc Pz.Ia (Mun.Kw.) lőszerszállító és 14 Sfl. 7,62 cm auf Fg. Pz.II – Marder II(D) – páncélvadász volt.
• A 616. páncélvadászosztály (Panzerjäger-Abteilung 616) 1943. április 10.-én kapott négy új Pz.Ia Mun.Schl. lőszerszállítót, mellyel a meglévő négy 7,62 cm Pak auf 38t és 13 7,5 cm Pak auf 38t páncélvadász kiszolgálását látták el.

A Pz.Kpfw.I lőszerszállító változatának második szériájából a lassan haladó gyártás ellenére is sikerült meghaladni az eredetileg tervezett mennyiséget és végül 122 darab készült belőle a Deutsche Eisenwerke üzemében^[17].

---

Források és megjegyzések:

A harcjárművek hivatalos elnevezése időnként (pl. új szervezeti formák bevezetésével párhuzamosan) megváltozott, ezért egyes típusokra többféleképpen lehet hivatkozni, melyek könnyen zavart okozhatnak. Emellett jelentéseikben a frontkatonák a hivatalostól sok esetben eltérően – jellemzően egyszerűbb, rövidebb formában – nevezték eszközeiket. Ennek a sokféleségnek szerettem volna legalább egy részét megmutatni, ezért az egyes egységek eszközállományának említésénél az eredeti megnevezéseket használtam (dőlt betűs típusnevek), melyekhez hozzátettem a jármű kategóriájának nevét (pl. lőszerszállító) a könnyebb eligazodás érdekében.

A Marder II(D) saját jelölés a Pz.Kpfw. II Ausf. D alvázra helyezett 76,2 mm-es szovjet löveggel felszerelt és a Pz.Kpfw. Ausf. C/F alvázon 75 mm-es Pak 40-es löveget hordozó verzió megkülönböztetésére.

Kiemelt kép forrása: https://www.armedconflicts.com/Panzerkampfwagen-I-A-Munitions-Schlepper-t19934, Letöltve: 2022. május 10.

^[1] Thomas L. Jentz, Hilary L. Doyle: Panzer Tracts No.17 – Gepanzerte Nachsub Fahrzeuge (Armoured Supply/Ammunition Vehicles), VK 3.01 to schwere Wehrmacht-Schlepper, 2004, 17-20.o., továbbiakban Panzer Tracts No.17

^[2] Panzer Tracts No.17, 17-12.o.

^[3] Panzer Tracts No.17, 17-26.o.

^[4] https://www.nevingtonwarmuseum.com/pz-i-b-ammunition-carrier.html, Letöltve: 2021. január 2.

^[5] Munitions-Transport-Kompanie (gepanzert) = (páncélozott) lőszerszállító-század

^[6] Munitions-Transport-Abteilung (gepanzert) = (páncélozott) lőszerszállító-zászlóalj

^[7] Panzer Tracts No.17, 17-26.o.

^[8] Minden szakaszhoz hozzárendeltek volna egy harckocsit támogató feladattal.

^[9] Az önjáró légvédelmi löveg hivatalos neve 2 cm Flak 38 (Sf) PzKpfw I Ausf. A volt, azonban sok helyen egyszerűen Flakpanzer I néven hivatkoznak rá.

^[10] Panzer Tracts No.17, 17-27.o.

^[11] https://tanks-encyclopedia.com/ww2/nazi_germany/flakpanzer-i.php

^[12] A szerződést 1942. február 17.-én kapta meg a cég. Panzer Tracts No.17, 17-28.o.

^[13] https://www.nevingtonwarmuseum.com/pz-i-b-ammunition-carrier.html, Letöltve: 2022. január 2.

^[14] Thomas L. Jentz, Hilary L. Doyle: Panzer Tracts No.1-1, Panzerkampfwagen I – Kleintraktor to Ausf.B, 2002., 1-77.o., 1-99.o.

^[15] Eredeti kép forrása: http://armor.kiev.ua/Tanks/WWII/PzII/2/ – Letöltve: 2022. április 19. Módosítva a szerző által.

^[16] K.St.N.1149a – (T.E.) Pz.Jäg.Zug (3 Gesch. 7,62 cm Pak 36) (Sfl) – Panzer Tracts No.17, 17-28.o.

^[17] Thomas L. Jentz, Hilary L. Doyle: Panzer Tracts No.23 – Panzer Production from 1933 to 1945, 2011., 23-76.o.