A PZ 26-31¹ páncélvonatok története

A Barbarossa hadművelet során a Wehrmacht korábban soha nem tapasztalt logisztikai kihívásokkal találta szembe magát. A hatalmas távolságok, a szovjet úthálózat fejletlensége és az időjárás jelentette nehézségek miatt a vasút szerepe jelentősen megnőtt. A Szovjetunió azonban a cári időszakból örökölt szélesebb nyomtávú vasúthálózattal rendelkezett, mely 1524 mm-es nyomtávot jelentett az Európa többi részén alkalmazott 1435 mm helyett. 

A hadművelet tervezése során külön figyelmet fordítottak egyes pályaudvarok és vasúti hidak megszerzésére. A feladatra a legalkalmasabb eszköznek a páncélvonat tűnt, azonban nem álltak rendelkezésre megfelelő egységek, ezért 1941. június 1.-én utasítás érkezett hat széles nyomtávra tervezett ideiglenes páncélvonat összeállításáról.² A személyzet kiképzése és felkészítése már korábban megkezdődött, melyet a 100. harckocsidandár hadinaplójának 1941. májusi bejegyzése is tanúsít:

„Személyzet kiképzése hat páncélvonat (Eisenbahnpanzerzug) számára. A 26., 27. és 28. páncélvonathoz három-három, a 29., 30. és 31. páncélvonathoz kettő-kettő Somua [harckocsi] hozzárendelése.”³

Ezen a ponton jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy páncélvonat felszereléséhez miért volt szükség harckocsikra? A kérdés megválaszolásához először is meg kell ismerni a jármű alkalmazásának lehetőségeit. Egy páncélvonat felépítésétől függően⁴ sokrétű eszköz, mely elfoglalhat egy adott vasúti vonalat, valamint jelenlétével biztosíthatja a forgalom zavartalanságát. A legnagyobb korlátja azonban maga a vasúti pálya, mivel ennek csak szűk környezetében (fegyvereinek és felderítési eszközeinek hatótávolságán belül) fejtheti ki tevékenységét. Ezt először a cári orosz egységek kezdték kiküszöbölni azzal, hogy a vonatok deszantegységeket szállítottak, melyek az ütközet megfelelő pillanatában leszállhattak a kocsikról és hagyományos gyalogságként harcoltak tovább.⁵

Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve a páncélvonatok felállítása során a hozzárendelt gyalogos egységeket harckocsikkal támogatták, ezzel tovább növelve mozgékonyságukat és tűzerejüket. Másrészt, elsősorban idő- és pénztakarékossági szempontból, a vonathoz külön tüzérségi kocsikat nem kapcsoltak, ezáltal a harckocsiknak ebben a szerepben is helyt kellett állniuk. A hat „szükségvonat” az alábbi felépítéssel rendelkezett: (Ehhez kapcsolódó illusztrációk ezen a linken – A PZ 26-31 páncélvonatok bemutatása)

• egy BR57-es gőzmozdony páncélozott fülkével– a PZ 29 esetében egy WR 360 C dízelmozdony⁶,
• kettő-három Omm típusú alacsony oldalfalú kocsi a Somua S35⁷ harckocsik szállítására, 
• továbbá néhány nyitott kocsi a szállított gyalogság számára és egy-egy pőrekocsi a vonat elejére, valamint végére az aknák és egyéb robbanóeszközök hatásának felfogására.⁸

A francia páncélosok összegyűjtése és hasznosítása az 1940-es hadjárat után szinte azonnal megkezdődött. A német hadsereg hatalmas mennyiségű harckocsihoz, lánctalpas vontatóhoz és egyéb gépjárműhöz jutott hozzá. Miután átvették a francia ipar felett is az irányítást, lehetővé vált az eszközök hosszútávú üzemben tartása. Az olyan kérdések, mint a pótalkatrész- és lőszerellátás, az időszakos nagyjavítások, az esetleges módosítások, valamint egyes modellek további gyártása – legalábbis elméletben⁹ – megválaszolásra kerültek.

Az alakulatok kiképzése és felszerelése még nem fejeződött be, mikor megszületett a parancs a páncélvonatok létrehozásáról, ezért a szükséges 15 harckocsit egyszerűen átvezényelték új állomáshelyükre a még formálódó egységektől. A francia tankok igénybevétele kézenfekvő volt, hiszen azonnal rendelkezésre álltak, a lőszerellátás biztosított volt, emellett kellő tűzerővel rendelkeztek (részletesebb bemutatás az 1. táblázatban). A konstrukció ún. másfél személyes tornya¹⁰ ebben az esetben nem jelentett akkora hátrányt, mivel a parancsnoknak nem kellett a jármű mozgásával foglalkozni.

Csőhossz [kaliberhossz]	L/32 (L/32,415)
Páncéltörő lövedék típusa	Mle 1932*
Lövedék tömege [kg]	1,6
Lövedék kezdősebessége [m/s]	680
Páncélátütés [mm] (400m/30°)	40

1.táblázat: A Somua S35 47 mm-es SA35 lövegének ismertetése¹⁶

*APC (armour piercing, capped), magyarul „süveges” lövedék. Jellemzője, hogy orrkúpja puhább fémből készült, mint a lövedék többi része, így becsapódáskor könnyen deformálódott, mellyel elősegítette a lövedéktest megfelelő szögben való érkezését döntött páncélzat esetén.

1. ábra: A PZ 28 menet közben¹¹

Az 1. ábrán részleteiben is megfigyelhetjük a típus jellegzetességeit. A képen előterében a szerelvény egyik végén található pőrekocsi látható, melyen a géppisztollyal felszerelt katona üldögél. Ennek feladata, hogy szabotázsakciók (robbanószerkezetek vagy kisiklatási kísérletek) esetén védelmet nyújtson a vonat további részei számára. A mögötte lévő kocsin található az egyik Somua S35-ös páncélos, amit a következő módon rögzítettek: a lánctalpakhoz faékeket helyeztek, a jármű frontrészére pedig egy vonóhorgot hegesztettek, melyet egy A-alakú vaskerethez kötöttek. A futóművek védelme érdekében az Omm típusú vasúti kocsi lehajtható oldalfalakat kapott. Ezek magasságát az oldalt elhelyezett búvónyílás hozzáférhetősége korlátozta.

A következő a gyalogságot szállító nyitott kocsik egyike, melyet ponyvával láttak el, hogy némileg komfortosabb legyen a személyzet számára az utazás. Az alacsony oldalfalakon lőréseket alakítottak ki, melyeken keresztül a gyalogosok fedezékből használhatták kézifegyvereiket (2. ábrán jobban megfigyelhető).

A vonat központi eleme a BR57 típusú gőzmozdony, amely a kifejezetten erre a feladatra tervezett mozdonyokkal szemben nem kapott teljes páncélzatot. Csak a vezetőfülkét látták el páncéllemezekkel, viszont rádióval és ehhez kapcsolódó keretantennával szerelték fel a nagyobb hatótávolságú kommunikáció érdekében. A szerelvény további része az imént bemutatott típusú kocsikból állt. Ami érdekes, hogy a korábban idézett jelentés szerint a PZ 28-hoz három Somua S35 harckocsit rendeltek, viszont a fotón csak kettő fedezhető fel.

A páncélosok azonosítása egy a toronyra festett háromjegyű azonosítóval történt, mely az adott páncélvonat sorszámából, illetve egy további kiegészítő számjegyből állt. Például PZ 29 harcjárműveinek száma 291 és 292 volt, melyből a 291-es a 2. ábrán figyelhető meg. A fotókon továbbá látható, hogy a harckocsikat nem teljesen alakították át a német sztenderdeknek¹² megfelelően, mivel az eredeti kupola a helyén maradt.

2. ábra: A PZ 29 páncélvonat bevetésen – figyeljük meg a harckocsi hátuljára terített zászlót, mely a saját csapatok levegőből való azonosíthatóságát szolgálta ¹³

A szállított harckocsik és gyalogság az orosz polgárháborúban alkalmazott harceljáráshoz hasonlóan a vonaton kezdték meg az ütközetet, azonban szükség esetén leszálltak és önálló harccsoportként tevékenykedtek tovább. Ezzel jelentősen csökkentették az egység függőségét a kötött pályától, valamint növelték beavatkozási képességüket. Mivel ezek a páncélvonatok nem rendelkeztek valódi tüzérségi kocsikkal, ezért harcértékük elmaradt az eleve erre a célra tervezett társaiktól, azonban így is értékes támogatást nyújtottak a csapatoknak. 

Az egyes egységek története a következő táblázatban olvasható, melyben pályafutásuknak azt a részét emeltem ki, amely során eredeti állapotukban szolgáltak a keleti fronton. A vonatokból kettőt-kettőt csatoltak az Észak-, a Közép- és a Dél hadseregcsoportokhoz.

• PZ 26: 1941. május 26.-án helyezték szolgálatba. 1941. június 22.-én az Észak Hadseregcsoport alárendeltségében kezdte meg a hadjáratot a PZ 30-cal együtt. 1941 decemberében a leningrádi régióban tevékenykedett és 1942 nyarán alakították át szovjet vagonok felhasználásával.
• PZ 27: 1941. június végén a Közép Hadseregcsoport részeként Tyerespol térségében (Breszt mellett) szolgált a PZ 28-cal együtt. 1941/42 telén a Brjanszk-Kurszk-i térségben tevékenykedett, nem sokkal ezután azonban átépítették – előbb normál nyomtávú használatra, majd ezután 1942 novemberében a BP 42 típusú páncélvonatok előírásai szerint.
• PZ 28: 1941. június 1.-én állt szolgálatba. Június végén a Közép Hadseregcsoport részeként Tyerespol térségében szolgált a PZ 27-tel együtt. 1941/42 telén a Brjanszk-Orel-Kurszk körzetben állomásozott. 1942 március végén a gyalogságot szállító nyitott kocsijait lecserélték szovjet páncélozott vagonokra, melyek 76,2 mm lövegekkel rendelkeztek.
• PZ 29: 1941. június 1.-én állt szolgálatba és a Dél (?) Hadseregcsoport alárendeltségébe került. 1941. december 21.-én három vagonja odaveszett egy partizánakció következtében, helyreállítása később sem sikerült, ezért mozdonya hazatért Németországba, megmaradt vagonjait pedig felosztották a PZ 27 és PZ 28 között.
• PZ 30: 1941. június 22. Az Észak Hadseregcsoport alárendeltségében kezdte meg a hadjáratot a PZ 26 társaságában. 1942 decemberében elhagyta a frontot és a BP 42 szabvány szerint építették át zsákmányolt szovjet vagonok felhasználásával.
• PZ 31: 1941. május 19.-én lépett szolgálatba. 1941. június 22.-én a Dél Hadseregcsoport részeként kezdte meg a hadjáratot Przemysl környéként, később Poltavánál vetették be. 1942 nyarán szovjet vasúti kocsikkal szerelték fel, majd nem sokkal ezután átalakították normál nyomtávú üzemre.¹⁴

Források, megjegyzések:

1. 1944. október 21.-től a páncélvonatok hivatalos elnevezése Eisenbahnpanzerzug-ról Panzer Zug-ra módosult. A cikkben az egyes vonatokra a következő alakban fogok hivatkozni: PZ xx.
2. Steven J. Zaloga: Armored Trains, Osprey Publishing, 2008., p.36-38.
3. Thomas L. Jentz, Werner Regenberg: Panzer Tracts No. 19-1 Beute-Panzerkampfwagen – Czech, Polish, and French Tanks Captured from 1939 to 1940, 2007., p.19-24., továbbiakban Panzer Tracts No. 19-1
4. A különböző vasúti kocsik – tüzérségi, légvédelmi, parancsnoki – eltérő fegyverzettel és páncélzattal rendelkeztek, melyek száma az adott vonat rendeltetésétől függött.
5. Steven J. Zaloga: Armored Trains, Osprey Publishing, 2008., p.13-15.
6. Jochen Vollert: Panzerkampfwagen (Somua) 35 S – 739 (f), The French Somua S35 Tank in German Service 1940-45, Tankograd – Wehrmacht Special No. 4020, Tankograd Publishing – Verlag Jochen Vollert, 2013
7. Hivatalos német elnevezése Panzerkampfwagen 35 S 739(f) volt, melyben az „f” betű a francia eredetre (französisch) utalt.
8. Paul Malmassari: Armoured Trains: An Illustrated Encyclopedia 1825-2016, S Publishing, UK, 2016., digitális verzió
9. A munkaerőhiány, a sztrájkok, a szabotázsakciók, később pedig a bombázások (mint például 1942. március 3.-i brit bombatámadás a Paris-Billancourt-i Renault gyár ellen) jelentősen befolyásolhatták a gyártó- és javítókapacitásokat.
10. A kifejezés onnan eredt, hogy a Somua tornyában a parancsnok mellett volt annyi hely, hogy a rádiós szükség esetén be tudjon segíteni a löveg töltésében.
11. Kép forrása: https://farm7.staticflickr.com/6153/6180743596_a3237a031d_o.jpg, Letöltve: 2021. április 26.
12. Német rádió beszerelése, a parancsnoki kupola átalakítása vagy cseréje a Pz II vagy Pz III-on használt kupolával, Panzer Tracts No. 19-1, p.19-20
13. Kép forrása: easternfrontstudies.tumblr.com, Letöltve: 2021. április 26.
14. Paul Malmassari: Armoured Trains: An Illustrated Encyclopedia 1825-2016, S Publishing, UK, 2016., digitális verzió
15. Panzer Tracts No. 19-1 p.19-60.
16. Steven J. Zaloga: French Tanks of World War II (2) – Cavalry Tanks and AFVs, Osprey Publishing, UK, 2014, p.34